Magyar kutatók is igazolták: az autópályák akadályozzák a városi társadalmi kapcsolatokat
Magyar kutatók közreműködésével készült tanulmány mérhetővé teszi a városi infrastuktúra hatását a szegregációra. A városokon átvezetett autópályaszakaszok azzal az ígérettel épültek, hogy gyorsabban eljuthatunk úticélunkhoz.
Napjainkban azonban jelentős akadályai az emberek közötti társadalmi kapcsolatoknak – elsősorban 5 kilométer távolságon belül – derül ki a világ egyik legidézettebb és legátfogóbb multidiszciplináris tudományos folyóiratában, a Proceedings of the National Academy of Sciences (PNAS)-ban megjelent, a HUN-REN KRTK kutatóinak részvételével készült tanulmányból. A kutatás sokat segíthet abban, hogy akár az infrastruktúrák tervezésekor tudományos alapokra támaszkodva lehessen visszaszorítani a városokon belüli szociális egyenlőtlenségeket. A kutatás egyik résztvevője, Juhász Sándor, a budapesti ANETI Lab kutatója.
Most először bizonyították kvantitatív úton azt a régi, városokkal kapcsolatos feltételezést, hogy az épített környezet egyes elemei – jelen esetben a városi autópályák – valóban gátolják a társadalmi kapcsolatokat. A márciusban közzétett tanulmány
az Egyesült Államok 50 legnagyobb városán belül az emberek térbeli társadalmi kapcsolatainak vizsgálatával jutott arra a következtetésre, hogy az összes vizsgált amerikai városban a városi autópályák okozta gát különösen erős a rövid, 5 km-nél rövidebb távolságok esetében.
Ez csak 20 km távolság esetén változik meg, ebben az esetben a városi autópályák inkább segítenek összekötni az ott élőket.
A tanulmány különlegessége, hogy a kutatók nem csak elméletileg vezették le, hanem számszerűsítették is az akadályokat. Ehhez az IT University of Copenhagen által vezetett csapat az infrastrukturális adatokat az online közösségi hálózatokból származó helymeghatározási információkkal kombinálta. A kutatók egy utcákat, folyókat és egyéb földrajzi jellemzőket tartalmazó várostérképhez egy második réteget is hozzáadtak: az X (korábban Twitter) 1 millió felhasználójának 2013-as közösségi hálózatát. A hálózat csomópontjai az emberek becsült lakóhelyét, míg a kapcsolatok az X-en belüli baráti kapcsolataikat jelölik a városon belül. A kutatók természetesen erősen általánosított feltételezésnek tartják, hogy az X-en lévő kölcsönös követési kapcsolatok valós barátságokat tükröznek, de még így is jól kimutatható a városi autópályák elválasztó hatása az adathalmazban.
A tanulmány végeredménye szerint a városi autópályák átlagos akadályhatása Cleveland-ben a legnagyobb az USA-ban, ahol különösen nagy a szegregáció. Városi autópályákat eredetileg az 1950-es és 1960-as években az Egyesült Államokban építettek, hogy az autóalapú közlekedés igényeit figyelembe véve lerövidítsék a munkába járás idejét és megkönnyítsék a városon belüli utazást.
A tervezők korábban gyakran döntöttek úgy, hogy az autópályákkal nagy, homogén városrészeket vágnak keresztül, vagy éppen fizikailag választottak el egymástól különböző népességcsoportokat – leginkább a fekete és a fehér közösségeket. A legismertebb példa erre talán a detroiti 8 Mile Road, ahol a mérések egyértelműen azt mutatják, hogy még ma is jóval kevesebb a társadalmi kapcsolat, mint amennyi az autópálya nélkül lenne.
Így látják a magyar kutatók
Ha két ember egy városi autópálya különböző oldalán lakik, akkor kisebb valószínűséggel fog közöttük társadalmi kapcsolat kialakulni. Ezeket a kapcsolatokat ugyanakkor rendkívül nehéz nagy részletességgel feltérképezni. Jelenleg nincsenek átfogó adatkészletek az ilyen elemzésekhez: a legtöbb, például a nyilvános Facebook-adatok csak irányítószám-szinten aggregáltak, az autópályák hatásának vizsgálatához azonban sokkal finomabb adatokra van szükség. Az elválasztó hatás problémáját az USA-ban már felismerték, és külön program foglalkozik a városi infrastruktúra szociális szempontból való igazságosabbá tételére. – hangsúlyozta a tanulmány egyik szerzője, Juhász Sándor, a Budapesti Corvinus Egyetem tudományos munkatársa és a HUN-REN KRTK KTI kutatója.
A közgazdaság-tudomány módszertana számos bonyolult helyzet megoldásához adhat kulcsot, ezzel a KTI elsősorban Magyarország legaktuálisabb és legégetőbb problémáira igyekszik kézzelfogható, gyakorlati válaszokat és előrejelzéseket adni igen széles horizonton. A KTI-re nem csupán állami szervezetek, vagy ezek háttérintézményei számíthatnak, de a nagy adatállományokkal rendelkező más szervezetek, piaci szereplők is támaszkodhatnak az itt meglévő tudásra.
Nyitókép: Freepik
*
Olvasd rendszeresen az Insidernews.hu innovációs portál és partneroldalunk, az Insiderblog.hu innovációs híreit is!
https://insiderblog.hu/
